Kalandiparos São Paulo-ban

A többszörös díjnyetes Nyuszi és Őz Vácz Pétertől. Ó de dagadt a mellem, amikor a fesztivál igazgatója kihírdette a legjobb forgatókönyvért járó díjat, ‘da Hungria’.

Gratulálunk!

Fusca, fusquinha, ahogy itt hívják, a brazil ‘nemzeti’ jármű, történelem, mely mára sajnos csak műgyűjtők és pár elszánt fanatikus tulajdonában van. Ritkán látni a város utcáin. Pedig nekem mindig is egy piros, nyitott fedeles bogár volt az álmom…

Egberto Gismonti, a mai napig aktív zenészről szinte alig hallani a nagy Tropicalia (Gilberto Gil, Caetano Veloso, Gal Costa, Elis Regina) árnyékában, mégis ő tekinthető a brazil zenei élet egyik legnagyobb zsenijének. Több hangszer virtuóza, több mint 30 albumot adott ki és több filmzene szerzője.

Mi sem bizonyítja jobban virtuózitását, mint ez a szám. Jó szórakozást!

‘Papo, Pinga, Petisco’, a belváros legendás bohémtanyája, ami éppenséggel itt van alattunk, A Praça Roosevelten, a színházak sorában. Nagy kedvenc. Amikor először beléptem, egyből otthon éreztem magam. (Kicsit a Szimplára emlékeztetett. Olyan cachaça gyűjteményük van, hogy megnyaljuk a tíz ujjunkat utána.

Elis Regina, a brazil zenei élet legendás alakja 1965-ben, a helyi Ki mit tud?-on hódította meg Brazíliát. A MPB (Música Popular Brasileira) eminens alakja. Nincs brazil e golyóbison, aki ne tudná, hogy ki ő. Élete első koncertjét ebben a bárban adta. Büszkén is dicsekszünk boldog-boldogtalannak ezzel.

Papo Pinga Petisco, vagy paulistanosan (mindent abreviációval használnak) PPP, a híres sao paulo-i éjszakai élet egyik fontos állomásaként említ minden útikönyv. (Elvis nagy kedvencünk, itt jegyezték el egymást a barátaink.)

Itt jól el lehet bújni a sarokban, lemezek között válogatni és focimeccsre üvöltözni.

Aki erre keveredne, csak szóljon és lemegyek egy jót enni-inni ezer örömmel.

Fantasztikus utcazenélés a, Rua Augusta-n, a mi imádott, bohém negyedünkben, ami prűdek és sznobok szerint egy menthetetlen bűntanya. Szerintünk pedig egy kis Montmartre a tomboló 21. század elején, annak a szörnyű trópusi betonrengetegnek a szívében.

Nem is gondolnánk, milyen gazdag rap kulturája van az olyan nagyon tropikális Brazíliának.

A Racionais MC’s a leghíresebb brazil rap banda, tíz év után tavaly léptek fel először, eufóriát okozva a városban. A csapat komor stílusú zenéje erőszakról, korrupcióról, drogokról énekel. Aki csak egy kicsit is menőnek találja magát, pár számukat kötelezően idézni kell.

Fület, szemet gyönyörködtető zene, egy fantasztikus São Paulo-val a háttérben.

Senhores e senhoras, az új generáció, törékeny hangú üdvöskéje: Mallu Magalhães.

Nem is akárhogy: Brazília x Spanyolország 3:0.

Bármennyire is temették a brazil focit, az újonc csapat megnyerte a Konföderációs kupát.

Örülünk, nagyon örülünk, bár folynak a spekulációk, babonák, hogy legutoljára is megnyerték, a VB-n viszont jól kikaptak.

Vai Brasiiiiiiil!!!!!!

‘A szeretet az, amikor kiesik egy fogad, de nem félsz mosolyogni, mert tudod, hogy a barátaid akkor is szeretni fognak, ha hiányzik egy darab belőled.’