Készítettünk egy videót a Martinelli-ről (cikk a ‘Magyarok és híresek Brazíliában’ sorozatból) és szeretném megosztani sok-sok szeretettel. Szívem-lelkem benne van és ez életem első próbálkozása.Lehet nézetegni, osztogatni, dícsérni, sőt szidni is.
Beijos!
(Akit a portugál feliratos változat érdekel, íme.)
Van-e méltóbb módja megünnepelni a São Paulo születésnapját, mint az első dokumentumfilmmel, amit a városról készített 1929-ben (papaaam) két magyar filmrendező.
(Brazilosan) Adalberto Kemeny és Rodolfo Rex Lustig megajándékozta a várost egy gyönyörű emlékkel, melyet máig különleges figyelemmel, szeretettel és hálával dédelgetnek a helyiek.
A dokumentumfilm az első városról készült egészestés film volt. Fentebb a rövidfilmváltozatból láthatunk egy kis ízelítőt.
Karácsony előtt ugribugrizzunk még egy kicsit és örüljünk a jövő évi kupának.
(Tudjuk, káosz van bőven, nehézségek és legfőképp egy veszettül acsargó nép. Kár, nincs nagyon, akivel megoszthatnám az eufóriám, haragszom is néha rájuk, hogy itt még örülni sem lehet. Pedig… hát a köret tényleg lenyűgöző. Hogy lesz, mint, a színfalak mögött mi lesz… meglátjuk.)
Itt élek én – és még 20 millió kedves társam.
São Paulo!
(A videót elnézve libabőrös leszek a gyönyörtől – ebben a fantasztikus szőrnyetegben élek én. Megbabonázzák az embert ezek a légi felvételek. A hangyabolyból kissé más szemszögből látjuk a dolgokat. Emlékeztetőnek tökéletes – túl sokat nyekegünk a szemellenzős, ‘piciny’ világunkban.)
Bár a brazilokról tudjuk, hogy a vizuális művészetek nagymesterei (lásd a graffiti, street art, kortárs képzőművészet, a fényfestés, videóinstallációk és nem utolsósorban a reklám világát), az animációs világban, nemzetközi porondon nem igazán tudták megmutatni tudásukat. Eddig. A animációs Oscarnak számító Annecy filmfesztivál fődíját idén egy brazil egészestés animáció vitte el, megtörve ezzel a jeget és reflektorfénybe állítva a brazil animációs világ tehetségeit. Luiz Bolognesi rendező Brazíliában nagy névnek számít, ezúttal a világ is megismerheti.
A történet egy halhatatlan hősről és szerelméről, Janaína-ról szól, akit 600 éve szeret. Brazília négy történelmi fázisán keresztül vezet a szerelmi szál: a gyarmatosítás, a rabszolgatartás, a katonai rezsim, illetve a jövőbe helyezett utópisztikus világban, az ivóvízért folyó háborúk idején. A film egyaránt megcélozta a fiatalabb és a felnőtt közönséget, a két főhösnek pedig a brazil filmvilág két fiatal csillaga, Selton Mello és Camila Pitanga adta a hangot. Nem feledkeztek meg az ország nemzetközi hírű legnagyobb nevéről sem: Rodrigo Santoro tolmácsolja egy indián nagyfőnők hangját.
Rio 2096 – Szerelem és fúria. (A cím Rio 2096 elnevezése csak a nemzetközi változatban található. Szerintem egyszerű marketing fogás, hogy az emberek tudják, brazil alkotásról van szó. Ó ezek a fránya klisék.)
Az év (számomra) legviccesebb reklámja. Hányszor is néztem már meg
A többszörös díjnyetes Nyuszi és Őz Vácz Pétertől. Ó de dagadt a mellem, amikor a fesztivál igazgatója kihírdette a legjobb forgatókönyvért járó díjat, ‘da Hungria’.
Gratulálunk!
Nem csoda, hogy a brazilokról az járja, hogy a reklám istencsászárai.
Hogyan promotálj egy újonnan induló tv sorozatot? Hát így!
Ez a közönség kétségtelenül bekapta a csalit és nagyon jót szórakozott. ( Napokig kerengett ez a videó igaz esetként, amíg valaki le nem lőtte a poént. Lehet, hogy azért sem merült fel az emberekben a gyanú, mert hozzá vannak szokva az efféle afférokhoz? ) Ahhoz viszont, hogy egy ilyen egyszerű ötlet jól működhessen, elengedhetetlen egy ilyen csodálatos közönség, azaz a brazilok szenzációéhsége. Melyik országban áltak volna le ‘bátorítani’ a szeretőt? Hol vették volna ezt egyáltalán komolyan?
SÓ NO BRASIL, amin azt értem, amikor ezt hajtogatom, hogy csak Brazíliában történhet ez meg. Ez a közönség minden reklámszakember álma.
Igen, itt a grande família részeként mindenki szerves részét képezi a másik magánéletének.
Shakespeare után szabadon: ‘Szappanopera egész Brazília és szappanopera szereplő benne minden férfi és nő.’
