Kalandiparos São Paulo-ban

Nincs cím megadva

Nincs cím megadva

Hétvége a tengerparton – ahogy azt a képeslapok alapján elképzeljük 3. rész

Csirkék mindenhol a parányi központban, ami egy nagy bazár, milliárdnyi csirkével és kütyüvel turistáknak -pl. nekem. Aki pózol, vigyorog és megveszi azokat a csiricsáré, vicces és drágának mondott kütyüket. Csirkéből van mindenféle – fodrász, pedikűrös sőt még öreg, VISA csírke is.

Nincs cím megadva

Hétvége a tengerparton – ahogy azt a képeslapokon látjuk 2. rész

Csodaszép helyen szálltunk meg Porto de Galinhas-on, ami így nézett ki esténként.

Nincs cím megadva

Hétvége a tengerparton – ahogy azt a képeslapokon látjuk 1. rész

Voltam fenn, észak-keleten. Azon részén az országnak, amit mi külföldiek, elvárunk ettől az országtól, hogy legyen. Egy trópusi paradicsomban. Nézegetem a képeket, hogy el tudjam hinni, hogy tényleg ott jártam. 3 nap teljes ámuldozás, tágra nyílt szemekkel, hogy tényleg ott lehettem. Nem is mertem álmodni róla. És annyira váratlanul jött. Igazi áldás. Kiszakadni a mókuskeréklétből és rácsodálkozni arra, hogy mennyire is gyönyörű és gigantikus ez az ország. Recife-be érkeztünk és innen mentünk tovább Porto de Galinhas-ra. Csak pislogtam, sűrűn, boldogan  – igen, ott voltam.

…stop

Egy darabig azt hiszem elég is lesz belőlem, aztán megint összehangolt támadást indítok. Holnap pedig valószínüleg lefordulok a székről, vagy összeakad a lábam flamenkón, vágok egy hátast… és folytathatom a garázdálkodást itt. (Ezt a tervet mindenképp elnapolnám…mondjuk jövő hétre.) Előtte még szigorúan fantasztikusan kell éreznem magam és diszkréten megpörkölődnöm a trópusi napsütésben…a Csirkék partján, alias Porto de Galinhas-on, amiiiiii….Pernambuco-ban van ( Mondtam én, hogy idővel megismeritek ezt a kis paradicsomi államot. Biztos vagyok benne, hogy a lambada őrület is innen indult el.) Azt hiszem a következő kívánság, amit egy szerencsesütibe gyömöszölök az lesz, hogy egyszer itt élhessek. Gazdagon, lustán, kényelmesen – semmiképp sem elhízva… kókuszvizet szürcsölgetve és kelletlenül panaszkodva a tenger elviselhetetlen morajáról…

Addig pedig naponta megmártózóm a reggeli, friss, szampai szmogban.

Első képek São Paulo-ban

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!