<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kalandiparos São Paulo-ban</provider_name><provider_url>https://kalandiparos.cafeblog.hu</provider_url><author_name>tundebunde</author_name><author_url>https://kalandiparos.cafeblog.hu/author/tundebunde/</author_url><title>A postás 2x tapsol</title><html>&lt;blockquote&gt;Ubatuba egy igazi trópusi paradicsom olyan buja, káprázatos természeti gazdagsággal, amit tényleg csak a Verne regényekből tudunk elképzelni. A kis, eldugott utcácskánk a Mata (őserdő) közepén is tele van nagyon szimpatikus emberekkel. Mégis van egy nagyon furcsa szokás itt, ami, hát fene a gőgös vérem, nem tudok megszokni - pedig teljesen logikus: mivel a kapuk nagyrészén nincs csengő, amikor látogató van és nem tudja a ház urának a nevét, tapsol. Először puffogtam magamban, hogy ki a fene tapsolgat itt és miért nem hagyja már abba. Hozzánk jöttek!
Bármikor meghallom - magyarázatot nem tudok adni rá, de mindig az jut eszembe, amikor gyerekkoromban, Székelyföldön tereltük ki a kecskéket a csűrből - szerintem azoknak tapsoltunk így, ők meg nagy bambán előbandukoltak. Igaz lenne vagy nem, bármikor meghallom, mindig ez jut eszembe. Én meg nem akarok az a bamba kecske lenni, pedig hát csak előbandukolok én is…&lt;/blockquote&gt;
&lt;div class=&quot;attribution&quot;&gt;&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>