<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kalandiparos São Paulo-ban</provider_name><provider_url>https://kalandiparos.cafeblog.hu</provider_url><author_name>tundebunde</author_name><author_url>https://kalandiparos.cafeblog.hu/author/tundebunde/</author_url><title>...stop</title><html>&lt;p&gt;Egy darabig azt hiszem elég is lesz belőlem, aztán megint összehangolt támadást indítok. Holnap pedig valószínüleg lefordulok a székről, vagy összeakad a lábam flamenkón, vágok egy hátast&#8230; és folytathatom a garázdálkodást itt. (Ezt a tervet mindenképp elnapolnám&#8230;mondjuk jövő hétre.) Előtte még szigorúan fantasztikusan kell éreznem magam és diszkréten megpörkölődnöm a trópusi napsütésben&#8230;a Csirkék partján, alias Porto de Galinhas-on, amiiiiii&#8230;.Pernambuco-ban van ( Mondtam én, hogy idővel megismeritek ezt a kis paradicsomi államot. Biztos vagyok benne, hogy a lambada őrület is innen indult el.) Azt hiszem a következő kívánság, amit egy szerencsesütibe gyömöszölök az lesz, hogy egyszer itt élhessek. Gazdagon, lustán, kényelmesen - semmiképp sem elhízva&#8230; kókuszvizet szürcsölgetve és kelletlenül panaszkodva a tenger elviselhetetlen morajáról&#8230;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Addig pedig naponta megmártózóm a reggeli, friss, szampai szmogban.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>