(tal\u00e1ltam. Morfond\u00edroz\u00e1s van b\u0151ven - magyarul ritk\u00e1bban, \u00edgy le\u00edrom. Megnyugtat. Tal\u00e1n seg\u00edt is abban, hogy megtal\u00e1ljam a v\u00e1laszt a k\u00e9rd\u00e9seimre. )<\/p>\n
\u00c1prilis 2.
Sao Paulo-ban vagyok.
Sao Paulo-ban \u00e9lek. Most idetartozom. Ebben a vil\u00e1gban pr\u00f3b\u00e1lok otthonra lelni.
M\u00e9g nem mondhatom, hogy ez az otthonom. Hogy is mondhatn\u00e1m. Ilyen r\u00f6vid id\u0151 ut\u00e1n. Hossz\u00fa-hossz\u00fa id\u0151be telik, hogy b\u00e1rhol is otthon tudjam \u00e9rezni magam. Ahhoz k\u00e9pest, hogy mennyire gyorsan v\u00e1ltok helyet, orsz\u00e1got, \u00e9letform\u00e1t, ann\u00e1l nehezebben \u00e9rzem magam b\u00e1rhol is otthon.<\/p>\n
Jelenleg nem \u00e9rzem, hogy ez az \u00e1llapot egy fejl\u0151d\u00e9si folyamat. Hogy ez vezet valaholv\u00e1. Hogy van egy \u00e1hitott c\u00e9l, hogy a j\u00f6v\u0151 egy adott id\u0151pontj\u00e1nak \u00e9lek. Hogy az \u00e9ltet, az seg\u00edt t\u00fal\u00e9lni a jelent. A jelent \u00e9lem. Minden pillanat\u00e1ban \u00fajdons\u00e1ggal, kih\u00edv\u00e1ssal \u00e9s olyan ki\u00e9hezetts\u00e9ggel \u00fajdons\u00e1gokra, esem\u00e9nyekre, ami valahol meg is \u00f6li az eg\u00e9szs\u00e9ges el\u00e9gedetts\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t. De a jelent \u00e9lem \u00e9s \u00e9lvezem. Nem v\u00e1rom, hogy teljen az id\u0151, nincs az a fullaszt\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, hogy majd AKKOR jobb lesz. Ez \u00faj. Arra viszont m\u00e9g mindig, \u00e9s mindig van ig\u00e9nyem, hogy t\u00f6rt\u00e9njen valami. Valami \u00faj, valami nagyobb, t\u00f6bb, m\u00e1s. T\u00f6bbre szomjazom, amikor azt sem tudja felfogni az agyam, amiben \u00e9pp jelen pillanatban van.
Sokszor pr\u00f3b\u00e1lok r\u00e1l\u00e1tni az \u00e9letemre a kiv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. R\u00e1csod\u00e1lkozni, hogy ki vagyok, mi vagyok, mik a k\u00e9pess\u00e9geim, mit \u00e9rtem el az\u00a0 \u00e9letben.
R\u00e1csod\u00e1lkozni arra, hogy mennyire az \u00e1lmaimnak \u00e9lek, mennyire v\u00e9gletesen \u00e9lem az \u00e9letem, mennyire szerelemf\u00fcgg\u0151 a l\u00e9nyem \u00e9s hogy mekkora amplitud\u00f3val \u00e9lem meg a j\u00f3t \u00e9s a rosszat. Azt, hogy kik, hogyan seg\u00edtik, egyengetik az utam, kik mit l\u00e1tnak vagy nem l\u00e1tnak bennem, kik l\u00e1tj\u00e1k meg az igazi szem\u00e9lyis\u00e9gem \u00e9s a hib\u00e1im. Ugyanazokat a hib\u00e1kat, amik v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rnek az \u00e9letem sor\u00e1n, ber\u00f6gzod\u00e9seket, gesztusokat, amiket nem tudok levetk\u0151zni.<\/p>\n
Vagy csak, hogy egyszer\u0171en fogtam a s\u00e1torf\u00e1m, belegy\u00f6m\u00f6sz\u00f6ltem az \u00e9letem k\u00e9t b\u0151r\u00f6ndbe \u00e9s nekiindultam egy vadidegen vil\u00e1gnak, egy m\u00e1sik kontinensnek, \u00fcres zsebbel. Hajtott a szerelem, a szeretet \u00e9s a kalandv\u00e1gy. Hajtottak az \u00e1lmaim, a rem\u00e9nyeim. De a hajt\u00f3er\u0151 legink\u00e1bb egy nagyon egyszer\u0171, de ann\u00e1l element\u00e1risabb er\u0151 volt: a boldogs\u00e1g. A kiegyens\u00falyozotts\u00e1g, a harm\u00f3nia, a kiteljesedetts\u00e9g \u00e9rzete. Az a bels\u0151 er\u0151, ami elhajtott t\u00f6bb ezer kilom\u00e9terre, hogy a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok, lemond\u00e1sok \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9gek,\u00a0 id\u0151nk\u00e9nti kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g ellen\u00e9re ez az \u00e9rz\u00e9s legyen az \u00e9ltet\u0151 er\u0151m. Hogy ugyan\u00fagy \u00e9rezzem nap mint nap az \u00f6lel\u00e9s \u00e9s a cs\u00f3k hi\u00e1ny\u00e1t, azt,hogy azok a napv\u00e9gi, f\u00e1radt, csendes besz\u00e9lget\u00e9sek olyan sok rem\u00e9nnyel, hittel \u00e9s kiteljesedetts\u00e9g \u00e9rzet\u00e9vel t\u00f6ltenek el. Elkalandoztam \u00e9s odakalandoztam, ahol mindig \u00f6r\u00f6mmel k\u00f6t\u00f6k ki, ahov\u00e1 akkor menek\u00fcl\u00f6k, ha a jelen megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sait nem b\u00edrom elviselni. Hov\u00e1 is? A jelenenbe, a val\u00f3s\u00e1gomba. Csak nem \u00e1rt eml\u00e9keztetnem magam id\u0151nk\u00e9nt. Sokszor meg\u00e9ri le\u00fcln\u00fcnk \u00e9s m\u00e9rlegeln\u00fcnk. M\u00e9rlegeln\u00fcnk, hogy mi adatott meg az \u00e9letben, nagy hangs\u00falyt fektetni a j\u00f3ra \u00e9s m\u00e9rlegelni, hogy a nem j\u00f3 - ha objekt\u00edven, nagy\u00edt\u00f3val kielemzz\u00fck - t\u00e9nyleg annyira rossz \u00e9s vajon, mi\u00e9rt is az.<\/p>","type":"rich"}