A fantasztikus ubatubai álomhoz azért hozzátartozik a valóság, hogy az esőerdő közepén van. Télen teljesen megfeledkeztünk a természet erejéről, a tavasz viszont emlékeztet a hatalmára: a pirinka bogár csípése a parton, aminek a nyomán négy pokolian viszkető, hatalmas, begyulladt kelés van – azt mondták ne aggódjak, egy hét alatt elmúlik. (Bűnök leróvása még a földi lét során?!) A szomszéd talált a kertjében valami mérges kígyót, böhöm nagy gyíkok mászkálnak az utcán (nem, ezúttal nem a szomszéd műanyag krokodiljáról van szó.) Giga mutáns hangyák, békák, csótányok és még ki tudja hány millióféle teremtménye az Úrnak. Újjongtam a természet csodáján, most laposkúszásban véresre kaparom a lábam. Majd vigyázni kell a dengue léggyel meg a medúzákkal is – meg még ki tudja mivel. Az 5 cm-es naptej rétegre mehet még egy ugyanannyi szunyogriasztó is. Ideje átállni a turista módról a helyire és Indiana Jones-tól tanulni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: